A Delta történetét messziről kell elkezdenem mesélni. Néhány éve szereztem egy Verhovina hármast, kifejezetten azzal a céllal, hogy motorikusan átalakítsam: Reed-szelepet, vagyis "membránt" szereltem bele. Ez meg is lett örökítve a Membrovina című blogon. Az átépítés sikeres lett, bár az eredeti tervekhez képest kissé ormótlanra sikeredett. De nem voltam vele teljesen megelégedve, mert érezhetően erősebb lett ugyan a motor, de a gyári konstrukció fogyatékosságait (a hiányzó harmadik sebességfokozatot és a nem igazán jól kezelhető kuplungot) ez sem tudta ellensúlyozni.
A Membrovina után azon kezdtem törni a fejem, hogy építeni kellene még egy csapószelepes motort, de tirisztorosat, hogy a gyújtással (ami szintén kényes pont a megszakítósoknál) ne legyen gond, s ezen kívül a tirisztoros blokk más paraméterei is előnyösebbnek ígérkeznek egy membrános átalakításnál - ezeket majd máskor részletezem. Szóval, nyitva tartottam a szemem, hogy hátha lesz egy alkalmi vétel, leginkább Kárpátiban reménykedtem, csak másodsorban Deltában. És egyszercsak megláttam egy hirdetést, erről a motorról:
Az eladót ismerem, a szűk Rigás baráti kör oszlopos tagja, megbízok benne, öreg motoros. De nem csaptam le rá azonnal; a hirdetés megjelenése után pár héttel egy motoros találkozón tudtam, hogy ő is ott lesz - kivártam, mert tulajdonképpen tudom, hogy nem kéne megint egy újabb motort hazahozni, újabb átépítős projektbe belekezdeni. De nem vitte el addig a motort senki, s az eladó, Rigás Csabi a meghirdetett árnál jóval olcsóbban kínálta nekem.
Így került a házhoz egy újabb motor. A találkozó másnapján egy kisebb családi kirándulás után elmentünk Tiszakeszire és megpróbáltuk a darabokra szedett Deltát bepakolni az Ignis csomagtartójába. Kicsit kételkedtem benne, hogy sikerülni fog-e, de végül gond nélkül befért.
Így indult tehát ez a projekt; ekkor az volt a terv, hogy kartermembránt szerelek fel és röpsúlykuplungot. Azóta ez némileg módosult - de erről legközelebb.
