Kicsit hosszú történet (és még nem is értem a végére), de igyekszem rövid lenni, sok képpel.
Elsőként a plusz felömlőt kezdtem el kialakítani. Kimelegítettem a hengerből a perselyt és elkezdtem kiméregetni, hogy hová, mekkora ablakot kéne készíteni. A plusz felömlő nem új ötlet, csinálták már mások is, vannak róla (orosz oldalakon) különböző leírások. A lényeg, hogy a beömlő nyílás fölé, vagyis a kipufogó nyílással szemen lehet kialakítani egy újabb ablakot - vagy egyszerűen a beömlő nyílást lehet felfelé kireszelni. Ennek az utóbbi megoldásnak szerintem az a hibája, hogy így a dugattyú ide eső része nem nagyon van megtámasztva. Én tehát egy különálló ablakot terveztem a beömlő nyílás fölé.
Akadt azonban egy probléma. A Riga dugattyún az egyik gyűrű tájoló stiftje épp itt van, tehát ha a perselyen kialakítunk itt egy ablakot, akkor a gyűrűk végei ide esnek s beakadnak. Elvileg két megoldás létezhet erre a problémára:
1. nem egy nagy, hanem két kisebb plusz felömlő ablakot alakítok ki, úgy, hogy a gyűrűk végei a két nyílás közé essenek és meg tudjanak támaszkodni. De ha ide biztonságos szélességű részt akarok meghagyni, a két plusz felömlő nyílásnak már alig marad hely
2. olyan dugattyút használok, amelyiken nem ide esik a tájoló stift. A kétütemű dugattyúk többségénél egyébként nem itt van a stift hanem elöl, a kipufogó nyílás két szélénél.
A második megoldást választottam. Sokat rövidítve a történeten: a Simson dugattyúnál elöl van a két stift, s a csapszeg és a dugattyútető távolsága csak kevéssé tér el a két típusnál, tehát elvileg beszerelhető, úgyhogy egy ilyet vettem s alakítottam át (lásd lentebb). A csapszeg mérete mindkettőnél 12mm.
A perselyen tehát kialakítottam a harmadik felömlő ablakot. ez kb. egy milliméterrel alacsonyabban van, mint a két másik felömlő, a kipufogó nyílás irányába néz, s felfelé van irányítva, hogy a keverék a hengerfej felé áramoljon.
A Deltán gyárilag az újabb fajta, szögletesebb henger és hengerfej van. Ezt én lecseréltem a hagyományosra, két ok miatt. Egyrészt a hagyományos jobban pörög, másrészt (most nem részletezem, hogy miért) dekompresszort akarok a motorra, s az újabb fajta hengerfejen nincs dekompresszor, s nem is lehet rá rakni - a régin viszont van. Elvileg rá lehet tenni a régi típusú hengerfejet is az új hengerre, de nem ugyanolyan az alakja és hülyén néz ki.
A régi típusú hengeren azonban a felömlő nyílások alakjai is mások, mint az újon - ebből következően a blokkon lévő nyílásokhoz sem passzol tökéletesen a régi henger. Össze kell hát dolgozni a kettőt. Szerencsére főleg a hengeren kell faragni, s a blokk részen csak kevés módosítás is elég. A lenti képen látszik, hogy a jobb oldalon már kész az átalakítás. Ez a farigcsálás egyébként azzal az előnnyel is jár, hogy így kiszélesedik a felömlő csatorna.
A henger oldalában kialakítottam a harmadik felömlő nyílás csatornáját is.
Ezek után a dugattyút is meg kellett faragni. A továbbiakban nem résvezérelt lesz a szerkezet, hanem a csapószelep nyitja vagy zárja a keverék útját, tehát nincs rá szükség, hogy a dugattyú szoknyája elzárja a beáramlás útját. Fel is lehetne "sliccelni" a szoknya alját, de ez megint azért nem lenne túl jó megoldás, mert akkor a dugattyú nem feküdne fel rendesen - most is inkább az ablakos megoldást választottam. Ennek az ablaknak tulajdonképpen nem kell túl nagynak lenni, hiszen a keverék úgyis főleg olyankor áramlik nagy sebességgel, amikor nagy aszívó hatás - s ilyenkor már amúgy is nyitna a dugattyú szoknyája is. A lényeg itt az (szerintem), hogy ne alakuljon ki nyomáskülönbség a forgattyúsház és a beömlőnyílás dugattyú és membrán közötti részében. Más részről, ha már áramlik a keverék, akkor lehetőleg ne álljon az útjába akadály - úgyhogy próbáltam eltalálni az arany középutat: ne csökkentsük a dugattyú súlyát és támaszkodó felületét csak annyival, amennyivel szükséges.
A plusz felömlő nyílás miatt szükség volt még egy ablakra a dugattyún. Mivel a felömlő csatorna itt nem a főtengely sonkáinál kezdődik, hanem csak a beömlő nyílásnál, úgy kell kialakítani, hogy a keverék a forgattyúsházból feljutva be tudjon menni a beömlő nyílásba s innen tovább a dugattyútetőhöz. Emiatt a kanyar miatt két ablak kellett a dugattyúra.
Mint említettem, a Simson és a Riga dugattyú különbözik, a csapszeg és a dugattyútető közti távolság a Simsonnál kicsit több.
A probléma megoldásának két útja van, s valószínűleg mindkettőt közösen fogom végül alkalmazni. Az egyszerűbb, s első lépésként a rendszer összeállásának idejéig teljesen erre hagyatkozom: a henger alá készítettem egy alu közbetétet. Sajnos nem volt megfelelő vastagságú alu lemezem, egy pár ezreddel vastagabbra lett volna szükségem, mert összeszerelve így is beleért a dugattyú teteje a hengerfejbe (a képen a dugattyú tetejének szélén látható, körben). Ezt most a legegyszerűbb és leggyorsabb módon oldottam meg: a hengerfej tetején lévő peremet körben leköszörültem.
A dugattyú méretkülönbségének másik megoldása az, hogy leesztergálok a szélénél belőle. Ez azzal a haszonnal is járna, hogy ha csak a szélét töröm le és domborúbban hagyom a dugattyú tetejét, akkor a motor sűrítése is megnövekszik. De mivel itt viszonylag sokat, kb. egy millimétert kéne leesztergálni, ez nagyon megkönnyítené a dugattyút - így végső megoldásként a mostaninál véknyabb alátétet tervezek, s kevesebb leesztergálást.
